Friss croissant

Gabi 22 éves, igazi laza, vagány csaj volt. Sosem csinált problémát semmiből, és látszólag könnyedén vette az élet által elé gördített akadályokat, pedig ezekből bőven kijutott neki. Gyermekotthonban nőtt fel, miután ide-oda csapódott a különböző nevelőszülők kezéről. Akadt olyan család is, akiktől megszökni kényszerült. Ezekről az időkről nem szívesen beszélt; és ha tehette, inkább eltitkolta árvaházi múltját. Valójában szégyellte, hogy nem kellett a szüleinek, akiket sosem látott, és akikről az égvilágon semmit nem tudott. Gyerekkorában sokat ábrándozott és mindig elképzelt magának egy családot. Gyakran különböző történetekkel szórakoztatta magát; például gondolatban felvázolta, hogyan ünnepli a születésnapját képzeletbeli családja körében, vagy hogyan karácsonyoznak együtt a szülők és a gyerekek. Ezek a képek akkoriban mindig megnyugtatták, de mostanra már el is feledte, hogy valaha családot és meghitt otthont talált ki magának. Úgy tett, mintha kicsit sem zavarná, hogy nincsenek rokonai, de valójában nagyon fájt neki, hogy gyökértelennek és sehová sem tartozónak érzi magát. Rengeteg pasija volt, hetente cserélődtek egyszobás lakásának éjszakai férfi vendégei, de egyiküket sem bírta elviselni néhány napnál tovább. Megrémisztette, ha valamelyiküknél a ragaszkodás legapróbb jeleit is felfedezni vélte. Ilyenkor Gabi azonnal elhajtotta a szerencsétlen fiút, aki nem értette, mi történhetett, hiszen néhány napja még a legnagyobb szerelemben éltek.

A lány ebben a tekintetben meglehetősen férfiasan viselkedett, de a macsós jellemvonások életének és személyiségének más területein is jelentkeztek: az öltözködésében, abban, hogy napi 2 doboz piros Marlboro-t szívott el, a pasis ékszereiben és a száguldás meg a veszély iránt érzett vonzalmában. A sebesség volt a mindene, és mindig is arról ábrándozott, hogy egy nap vesz majd magának egy nagyteljesítményű motort. Addig is, beérte a kis retro Vespa-jával. Imádta a járgányt, simogatta, becézgette, vigyázott rá, mint a szeme fényére. A motor mindig kifogástalan állapotban volt, kívül-belül, télen-nyáron. Gabi egy álláshirdetés útján ismerkedett meg Jánossal, aki konyhalányt keresett a hamarosan megnyíló kávézójába. János azonnal látta, hogy Gabi talpraesett és ügyes kezű, megbízható munkaerő lesz. Fel is vette nyomban, amúgy sem volt kedve és türelme tovább interjúztatni a szerencsétlenebbnél szerencsétlenebbnek tűnő jelentkezőket. Így került Gabi A Kávézóba.

A konyhalány gondosan lelakatolta a motort és lezúgott a lépcsőn, majd berontott a konyhába, és elüvöltött egy erőteljes és hangos Jó reggelt! –et, amit Jucika ugyan már megszokott, mégis rendszerint összerezzent, rosszabb esetben pedig még le is ejtett valamit, ami általában törékeny tárgy volt. Gabi csodálkozott, hogy nem hallja a szokásos csörömpölést, és amikor kikukucskált a hátsó helység kis ablakán keresztül az üzletbe, látta, hogy Jucika a vendégtérben van. Nem volt megszokott, hogy Elvirán, és a mindig és kizárólag a pultnál helyet foglaló Kamillán kívül idegen vendég legyen az üzletben hajnaltájt. Gabi csak legyintett Elvira sipítozására, de azért megkönnyebbült, amikor hallotta, hogy a mérges, molett nő bőszen becsapja maga mögött az üzlet ajtaját és elhajt az irodájába, hogy a nap hátralévő részében tenyérbemászó stílusban telefonálgasson ügyfeleinek és minél többjükre sózza rá valamelyik Multilevel partnerének hasztalan, ámde annál drágább termékét. Gabi leakasztotta szürke hajszálcsíkos kötényét a kampóról, és nekilátott a zöldségtisztításnak. Ebben a pillanatban megjelent János két, egymásra helyezett ládával a karján, benne a friss péksüteményekkel.

            A férfi üdvözölte Gabit, lerakta a ládákat egy székre, kiment a pulthoz, az újságot a natúrfa munkalapra tette, és megpuszilta Kamillát. Jucika, miután felvette a rendelést, kipirult arccal tért vissza André asztalától, és beszólt Gabinak a konyhába; megkérte, hogy főzzön egy pár virslit, és készítsen ham and eggs-et, ő maga pedig hozzálátott az amerikai kávé lefőzéséhez. János visszament a raktárba és kihozott egy ládányi friss, vajas croissant-t, és ízlésesen elhelyezte a kis rongyos kifliket a kassza mellett lévő fonott kosárkában. Csilingelt az ajtó, és megjelent Izabella, fehér MacBook-jával és egy halom kertészeti magazinnal a hóna alatt. A nő kedvesen köszöntötte A Kávézó legénységét, és helyet foglalt szokásos asztalánál, amelyre André tökéletesen rálátott. Iza felnyitotta a notebook tetejét és bekapcsolta a gépet. Csak bólintott egyet a pult irányába és Jucika már tudta, hogy az írónő a szokásos menüt kéri: tejeskávét, 2 db croissant-t, egy kevés vajat és baracklekvárt.

Már kész volt az Americano Andrénak; melegedett a tej Izabella kávéjához; János tányérra rakta a két forró croissant-t; Gabi csipesszel szedte ki a pár virslit a bugyogó vízből és a ham and eggs mellé helyezte a két kis vékony rudacskát, majd kilökte a tányért a kiadón keresztül Jucikának, aki már fel is kapta az elkészült ételt, és egy színes kis tálcára helyezte a hosszúkávé mellé. Virágos kis szoknyájában, a tálcát ügyetlenül egyensúlyozva billegett ki Andréhoz, aki nagyon udvariasan köszönte meg a reggelit. Jucika kedvesen jó étvágyat kívánt, és közben azért azt jól látta a szeme sarkából, hogy André türkiz tekintete a magazint lapozgató Izabellát fürkészi. Kamilla befejezte a kávéját, és gyorsan elköszönt a testvérétől, ideje volt indulnia. Amikor felért a lépcsőkön, az ajtóban már a testes Bella asszonyság várakozott Mimike nevű talált kutyájával, hogy betérjen a szokásos tejes teájára A Kávézóba.

Folyt. köv.