Kettős élet

Feri továbbra is a konyhában gubbasztott a széken, és Gabi már-már azon volt, hogy megkérdi „ős-ellenségét”, hogy mi a fene gyötri ennyire. Épp köszörülte a torkát, és erőt gyűjtött ahhoz, hogy megszólítsa Ferit, amikor az hirtelen az asztalra csapott, és így kiáltott:

--Hát persze! –ezután ezermesterünk felpattant, és kiviharzott a hátsó ajtón.

Gabi örült, hogy végül mégsem szólította meg Ferit, és büszke volt magára; úgy érezte, hogy van tartása, bár tudatában volt annak, hogy időnként hajlamos elgyengülni. A lány folytatta a raktárban való munkát, és közben gondolkozott. Eszébe jutottak azok az idők, amikor János felvette őt A Kávézóba, és először jött dolgozni a kis Duna-parti üzletbe. Egy júniusi reggelen kezdett, szinte napra pontosan négy évvel ezelőtt, miután az egyik ismerőse felhívta a figyelmét arra a kiírásra, amely így szólt: 

„Azonnali kezdéssel megbízható konyhai segéderőt keresünk, tapasztalat nem szükséges, de előny, ha van”; 


és amely A Kávézó tisztára pucolt ablakában csábította a munkát keresőket.

Az interjú gyors volt, Gabit egy rövid beszélgetés után fel is vette János, és a lány másnap már el is kezdhette a munkát. Jucikával hamar megtalálták a közös hangot, bár szinte szöges ellentétei voltak egymásnak, és ez az első pár percben nyilvánvalóvá is vált mindkettejük számára. Gabi harsány, belevaló, bevállalós csaj volt; Jucika pedig visszafogott, szégyellős, és csöndes típus. Ettől függetlenül kölcsönös rokonszenvet éreztek a másik iránt, és tisztelték is egymást, illetve meg volt közöttük a megfelelő összhang, ami szükséges volt A Kávézóbeli munkához.

Ferivel már nem volt ilyen egyszerű a történet. Gabi valamiért az első pillanattól fogva nem tudta hová tenni Ferit, és a fiú ezt azonnal megérezte, már a bemutatkozásuk alkalmával, amikor Gabi láthatóan zavarba jött. A lány hangja kicsit elcsuklott, amikor a nevét mondta ki, és a zavar ezen nyilvánvaló jele valahogy nem illett bele abba az imidzsbe, amit Gabi egyébként az emberek felé mutatott. Ferinek nagyon is tetszett ez a kettősség, és egyből tudta, hogy mi a szándéka a lánnyal és ezt nem is rejtette véka alá. A mindenes már az új konyhalány első munkanapján nagyon komolyan elkezdett flörtölni Gabival, akinek igencsak jól estek a kedves, de azért nem túl nyálas bókok. Feri pont azt a stílust képviselte, ami Gabinak bejött: laza volt, de nem túlságosan, ugyanakkor rátermett, céltudatos, férfias, és mindenhez értett. Ez utóbbit Gabi különösen tudta értékelni Feriben.

Teltek múltak a hetek, és Feri hódítási próbálkozásai végül meghozták a kívánt eredményt: Gabi beadta a derekát. Tette mindezt annak ellenére, hogy Feri nem titkolta, hogy barátnője van. Az együtt töltött éjszakák alkalmával, nagyon gyakran hajnalig beszélgettek Gabi pici lakásán, és ilyenkor többször szó esett Ágnesről is, aki legtöbbször, mint idegesítő hárpia jelent meg Gabi képzeletében, legalábbis Feri leírásai alapján úgy látta maga előtt a nőt, mint egy elviselhetetlen némbert. Gabi - először az életében - kezdett kötődni valakihez, és ez az érzés nagyon is imponált neki. Korábban azt hitte, hogy soha nem fog ilyesmit tapasztalni, és örült annak, hogy a sors rácáfolt az elképzeléseire. Egy darabig tényleg tökéletes harmóniában telt Gabi és Feri közös, titkos élete.

Folyt. köv.